Bizony nekem is bele kell nyugodnom, hogy eljött a tél országunkba is és az eddig viselt lábbelim már nagyon hideg, fázik benne a lábam. Sokan nem is értették eddig sem, hogy hogyan vagyok képes egyensúlyozni a néhol váratlanul felbukkanó jégfoltokon anélkül, hogy megbillennék vagy elesnék. Ehhez szerintem érzék kell és nagyon sok tapasztalat. Bár én mindkettő birtokában vagyok, a felfázás elkerülése érdekében eldöntöttem, hogy előveszem a csizmámat, melyet tavasszal lelkesen tettem el. Annyira lelkesen, hogy a cipészetbe sem értem oda vele, melynek kárát most látom. A sarka teljesen el van járva, így mindenképpen ráfért volna tavasszal egy új cipősarok. Az akkori lustaságom levét most iszom, hiszen ilyen állapotban nem tudom felhúzni egyetlen napra sem, most kell meglátogatnom a budapesti cipészetet, mely szerencsére a munkahelyem melletti utcában van. Ha elviszem a csizmát valószínűleg alaposan át is nézetem, hiszen nem szeretném, hogy a hó megérkezése után derüljön ki, hogy válik valahol a talpa vagy el van szakadva egy varrás.